Sorry from my English-speaking readers, this post is going to be in my native language, as the topic is primarily for Hungarians. This post is about how the Hungarian tax system impacts those Hungarian residents, who apply for an Estonian e-resideny in order to establish a company. If you are interested, you can translate the content using the language button on the top right of the page.
Ezt az írást feltétlen olvasd el ha valamelyik állítás igaz rád:
- digitalis nomádként élsz már, vagy gondolkodsz ezen az életformán
- érdekel az észt e-residency és cégalapítás, vagy már van is ott céged
- az állandó lakcímed nem kötött (család stb.), tudnál/akarsz változtatni rajta
Az én hátterem: szabadúszó informatikusként dolgozom közép európai ügyfeleknek és szükségem volt egy olyan EU-s cégre, amin keresztül számlázni tudok az ügyfeleimnek.
A dilemma
Egy magyar kisvállalkozáson gondolkodtam először, de nem akartam elsőre a legkézenfekvőbb megoldást választani. Az állandó lakcímem még nem volt rendezett, – még csak akkor kezdett megszünni az angliai letelepedésem – és 2 hetente mindig másik országban tartózkodtam (akkor még nemis tudtam, de már elkezdtem digitális nomádként élni). “Hova és hogy adózzak ilyenkor?”, merült fel gyakran bennem ez a kérdés. Mert letelepedni egyelőre nem akartam sehol. Érdemes itt megjegyezni, ha az állandó letelepedésed ennyire tisztázatlan, ilyenkor simán az állampolgárságod szerinti ország nyújthatja be a számlát hozzád adóért, szóval olyan nincs, hogy ha állandóan utazol, sehova nem kell adóznod. Nem voltam benne biztos, az e a legjobb, ha rögtön az állampolgárságom szerinti anya országba kötöm le magam, Magyarországra adózom és ott alapítok céget. Így nemzetközi adószakértőkkel konzultáltam, országok adózási – és cégalapítási rendszereit kezdtem el tanulmányozni. A továbbiakban egy -aránylag- könnyen és anyagilag leggazdaságosabb utat osztok meg a cégalapításod és személyes jövedelem adód rendezésére, ha digitális nomádként élsz, vagy tervezed ezt az életformát.
Az észt e-residency már régóta foglalkoztatott, de nem tudtam, megéri-e bele vágni. Éppen ezért felvettem a kapcsolatot egy nemzetközi adószakértő céggel, járjanak utána, ha észt cégem lenne magyar lakosként, mire számíthatok? Sok oldalon írják, mennyire jó megoldás az észt; teljesen online irányítható céget alapíthatsz olcsón és a vállalkozás adózása is kedvező, akár nulla. Azt viszont kevesen írják, mi is a helyzet akkor, ha magyar állampolgárként és állandó lakosként kezdesz bele vágni az észt cégalapításba. Én utána jártam ennek és most erről írok.
Mire számíthatsz
Hosszas egyeztetés és több tucatnyi paragrafus tanulmányomozása után kiderült; észt cégtulajdonosként és mint alkalmazottként, a céget (mint külföldi foglalkoztatót) nyilvántartásba kell venni Magyarországon. A jó hír, hogy csupán ennek az okán nem keletkezik a cégnek Magyarországon telephelye sem társasági adóban, sem általános forgalmi adóban, tehát sem a TAO, sem az ÁFA tekintetében egyéb adminisztrációs kötelezettséggel, extra adóval, nem jár. De! Nekem már annak az ötlete sem tetszett, hogy nyilvántartásba kelljen venni a külföldi cégem – aminek tulajdonképpen semmi köze Magyarországhoz -, illetve az észt vállalkozástól kapott bérjövedelem után Magyarországon negyedévente bekelljen fizetni az SZJA előleget (annak sincs akadálya, ha havonta van ez befizetve) + követő évben pedig május 20-ig éves SZJA bevallást kelljen beadni (53-as nyomtatványon). Az észt cég (ami immáron magyar adószámmal is rendelkezni fog a munkáltatás végett) pedig havonta bekell, hogy vallja a munkaviszonyból származó jövedelem utáni szociális hozzájárulási adó és egyéni járulék terheket.
Nem tisztázott, vajon azzal, hogy otthonról dolgozva üzleti tevékenységet fejtek ki a vállalkozással – keletkezhet-e társasági adófizetési kötelezettség (TAO), vagy akár HIPA kötelezettség Magyarországon. Az észt cég jövedelmei után vajon abban az országban ahol legtöbb időt töltöm, vagy Észtországban, vagy Magyarországon kell társasági (és helyi) adót fizetni, esetleg megosztva két helyen? Az eredmény semmiképp se volt annyira bíztató, mint ahogy én gondoltam, kevésbé komplikált és olcsóbb megoldást szerettem volna.
Soha nem szabad elfeledni, a nemzetközi egyezmények felette állnak a nemzeti jogszabályoknak. Tehát attól függetlenül, hogy az észt belső jogszabály szerint nyugodtan lehet regisztrálni és céget alapítani anélkül, hogy jelen lennének az országban, a nemzetközi egyezmények mondják meg, hogy hol kell adót fizetni és ebből lehetnek később problémák. Ezt mindenképp tarts szem előtt, mielőtt bele vágsz! Erre sajnos kevés helyen hívják fel a figyelmet. Véleményem szerint, hosszú távon kockázatos lehet az észt vállalkozás megléte magyar bejelentett lakosként és semmiképp nem jár előnyökkel, sőt!
Mi van akkor, ha neked ezek után is tetszik egy 100 %-ban távolról irányátható észt cég, hozzám hasonló módon? Úgy döntöttem, inkább én változtatok lakcímet és a vállalkozásom Észtországban lesz regisztrálva. Mivel abban a pozícióba voltam, szabadon választhattam meg melyik ország adózója lehetnék, elkezdtem ennek is utána járni. Több opció felmerült mely ország lakosa legyek; Málta, Andorra amelyek drágának bizonyultak. Aztán ott volt Grúzia, de ott meg minimum 6 hónapot kell ott tölteni, hogy az állandó lakcím kialakuljon. Nekem olyan megoldás kellett, ami az EU-n kívüli, tehát nem lesznek EU-n belüli bonyodalmak. További igényem volt, hogy ha lehet, még az se legyen megkötve, hogy mennyit tartózkodom az adott országban évente, meg ha lehet, a külföldi jövedelem után se sokat adóztasson. Na de létezik ilyen? Tovább kutattam…és a válasz, igen!
Panama és Paraguay nevű országokra szűkült le a keresésem. Panama viszont eléggé felkapott és sok adóhatóság radarjában van, meg drága ország. Maradt Paraguay, amiről szinte senki nem tud semmit. Az országban olcsó megélni, a főváros szinte európai színvonalú fejlettségű (lehet vele vitatkozni, de nagyon fejlődik), 10% -os személyi jövedelem adót kér (külföldről származó jövedelem adómentes) és még az országban sem kell fél éveket ott tölteni; az állandó lakcím fenntartásához 3 évente minimum 1x elég beutaznod. Arra kell figyelmet szánni, hogy egy országban se tölts egy adóévben 183 napnál többet és akkor marad a dél-amerikai adózási kötelezettség. Bővebbet a Paraguay-i beszámolóimban találtok erről az országról, hogyan is jutottam ki és milyen volt az első utam ott.
Összefoglalva
Ha például európai úniós ügyfeleknek dolgozol vállalkozóként (ahol kifejezetten számít, hogy EU-s számlát tudj adni) és nem köt semmi Magyarországhoz (évente 183 napnál többre), akkor egy észt cég, illetve egy paraguay-i személyi igazolvány rendkívül jó megoldás lehet számodra.
További részletekről egy, vagy igény szerint több konzultáció során tudok információt adni, amit a Contact me menü alatt foglalhatsz be időpont egyeztetéssel. Ahol átbeszélhetjük akár azt is, hogyan léphetsz ki egy irodai állandó munkából és kezdhetsz el vállalkozó lenni nemzetközi szinten, milyen előnyökkel jár az észt cégalapítás és a paraguay-i igazolvány. Szívesen válaszolok kérdéseidre, akkár azzal kapcsolatban is, milyen előnyei és hátrányai vannak ennek az életformának.
Készülök az észtországi cégem alapításáról is írni bővebben, nézz vissza később a hunthentic.com-ra, ahol csupa érdekes infót osztok meg heti rendszerességgel.
Ha esetleg már döntöttél, ITT tudsz regisztrálni az észt e residency programra. Ha egy észtországi könyvelőt keresel, akkor ajánlom a Xolo-t mert: a legnagyobb könyvelő iroda és az egyetlen aki még a céges bankszámlád nyitásában is tud segíteni. Erre a link-re kattinktva tudsz regisztrálni az irodánál, az ajánló kódom segítségével.
