Figyelem!
Fontos: ezt a cikket eredetileg 2021-ben írtam, de a téma több ponton változott azóta. Ezért a posztban több helyen külön jelöltem a frissebb tudnivalókat „Frissítve 2026-ban:” megjegyzéssel.
- az észt e-Residency program továbbra is működik, de a hivatalos és aktuális információkat mindig az e-resident.gov.ee oldalon érdemes ellenőrizni
- Paraguay rezidencia- és adózási szabályai változtak, ezért ezt a részt ma már csak friss ellenőrzéssel érdemes kezelni
Ez a cikk továbbra is hasznos lehet kiindulópontként és gondolkodási keretként, de mielőtt bele vágnál bármibe, mindenképp ellenőrizd az aktuális szabályokat, vagy egyeztess nemzetközi adótanácsadóval.
2026 márciusban javított, 2021-es bejegyzés
Sorry from my English-speaking readers, this post is going to be in my native language, as the topic is primarily for Hungarians. This post is about how the Hungarian tax system may impact Hungarian residents who apply for Estonian e-Residency in order to establish a company. If you are interested, you can translate the content using the language button at the top right of the page.
Ezt az írást feltétlen olvasd el, ha valamelyik állítás igaz rád:
- digitális nomádként élsz már, vagy gondolkodsz ezen az életformán
- érdekel az észt e-residency és cégalapítás, vagy már van is ott céged
- az állandó lakcímed nem kötött Magyarországhoz (család stb.), tudnál vagy akarnál változtatni rajta
Az én hátterem: szabadúszó informatikusként dolgozom közép-európai ügyfeleknek, és szükségem volt egy olyan EU-s cégre, amin keresztül számlázni tudok az ügyfeleimnek B2B keretein belül.
A dilemma
Először egy magyar kisvállalkozáson gondolkodtam, de nem akartam rögtön a legkézenfekvőbb megoldást választani. Az állandó lakcímem még nem volt rendezett — akkoriban még csak épp kezdett megszűnni az angliai letelepedésem — és 2 hetente mindig másik országban tartózkodtam. Akkor még nem is tudtam, de már elkezdtem digitális nomádként élni. „Hova és hogyan adózzak ilyenkor?” — merült fel gyakran bennem a kérdés. Mert letelepedni egyelőre nem akartam sehol.
Érdemes itt megjegyezni, hogy ha az állandó letelepedésed ennyire tisztázatlan, simán előfordulhat, hogy az állampolgárságod szerinti ország nyújtja be a számlát adóért. Olyan tehát nincs, hogy ha állandóan utazol, sehova nem kell adóznod. Ha nem akarsz oda adózni, ahonnan az útleveled van, érdemes egy új letelepedést intézned egy olyan országban, ami több szabadságot ad neked.
Nem voltam benne biztos, hogy az a legjobb, ha rögtön az állampolgárságom szerinti anyaországba kötöm le magam, Magyarországra adózom és ott alapítok céget. Ezért nemzetközi adószakértőkkel konzultáltam, és országok adózási- valamint cégalapítási rendszereit kezdtem el tanulmányozni. A továbbiakban egy — aránylag — könnyen és anyagilag is gazdaságos utat osztok meg a cégalapításod és a személyes jövedelemadód rendezésére, ha digitális nomádként élsz, vagy tervezed ezt az életformát.
Az észt e-residency már régóta foglalkoztatott, de nem tudtam, megéri-e belevágni. Éppen ezért felvettem a kapcsolatot egy nemzetközi adószakértő céggel, hogy járjanak utána: ha észt cégem lenne magyar lakosként, mire számíthatok?
Sok oldalon írják, mennyire jó megoldás az észt modell; teljesen online irányítható céget alapíthatsz olcsón, és a vállalkozás adózása is kedvező. Frissítve 2026-ban: 2024-ben terv volt egy 2%-os „defence tax” bevezetésére az észt cégek nyereségére, de ezt 2025-ben az észt parlament eltörölte, így az észt rendszer alapelve változatlan maradt: a bent hagyott nyereség továbbra sem adózik, csak az osztalék kifizetésekor keletkezik társasági adó, ami 22%. Az ÁFA jelenleg 24% Észtországban.
Azt viszont kevesen írják le, mi a helyzet akkor, ha magyar állampolgárként és állandó lakosként vágsz bele az észt cégalapításba. Én utánajártam ennek, és most erről írok.
Mire számíthatsz
Hosszas egyeztetés és több tucatnyi paragrafus tanulmányozása után kiderült, hogy észt cégtulajdonosként és alkalmazottként a céget mint külföldi foglalkoztatót nyilvántartásba kell venni Magyarországon – amennyiben Magyar állandó lakosként működtetem azt. A jó hír az, hogy pusztán ettől még önmagában nem feltétlenül keletkezik a cégnek Magyarországon telephelye sem társasági adóban, sem általános forgalmi adóban, tehát sem a TAO, sem az ÁFA tekintetében nem feltétlenül jár extra adóval vagy automatikus többletadminisztrációval. Ezt ezért mindenképp érdemes külön ellenőrizni NAV-val vagy nemzetközi adótanácsadóval, mert a külföldi foglalkoztató magyar bejelentkezése, a járulékfizetés és a bevallási kötelezettségek ma is aktuális kérdések, de mindig az adott tényállás dönt.
De! Nekem már annak az ötlete sem tetszett, hogy nyilvántartásba kelljen venni a külföldi cégem — aminek tulajdonképpen semmi köze Magyarországhoz —, illetve hogy az észt vállalkozástól kapott bérjövedelem után Magyarországon negyedévente be kelljen fizetni az SZJA-előleget (annak sincs akadálya, ha havonta történik ez a befizetés), majd a követő évben május 20-ig éves SZJA-bevallást kelljen beadni.
Az észt cégnek — amennyiben magyar adó- és járulékkötelezettség merül fel a foglalkoztatás miatt — havonta be kell vallania a munkaviszonyból származó jövedelemhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adót és egyéni járulékterheket is Magyarországon.
Nem teljesen tisztázott, hogy azzal, hogy otthonról dolgozva üzleti tevékenységet fejtek ki a vállalkozással, keletkezhet-e társasági adófizetési kötelezettség (TAO), vagy akár HIPA-kötelezettség Magyarországon. Az észt cég jövedelmei után vajon abban az országban kell társasági és helyi adót fizetni, ahol a legtöbb időt töltöm, vagy Észtországban, esetleg Magyarországon, vagy megosztva két helyen?
Az eredmény semmiképp sem volt annyira bíztató, mint ahogy gondoltam. Kevésbé komplikált és olcsóbb megoldást szerettem volna.
Soha nem szabad elfeledni, hogy a nemzetközi egyezmények a nemzeti jogszabályok felett állnak. Tehát attól függetlenül, hogy az észt belső jogszabály szerint nyugodtan lehet regisztrálni és céget alapítani anélkül, hogy jelen lennél az országban, a nemzetközi egyezmények mondják meg, hogy végül hol kell adót fizetni, és ebből lehetnek később problémák. Ezt mindenképp tartsd szem előtt, mielőtt belevágsz. Erre sajnos kevés helyen hívják fel a figyelmet.
Véleményem szerint hosszú távon kockázatos lehet az észt vállalkozás magyar bejelentett lakosként, és semmiképp nem jár egyértelmű előnyökkel — sőt.
Mi van akkor, ha neked ezek után is tetszik egy 100%-ban távolról irányítható észt cég, hozzám hasonló módon? Úgy döntöttem, inkább én változtatok lakcímet, és a vállalkozásom Észtországban lesz regisztrálva. Mivel abban a pozícióban voltam, hogy szabadon választhattam meg, melyik ország adózója lehetek, ennek is elkezdtem utánajárni.
Több opció is felmerült arra, mely ország lakosa legyek: Málta és Andorra drágának bizonyultak. Aztán ott volt Grúzia, de ott minimum 6 hónapot kell ott tölteni, hogy az állandó lakcím kialakuljon.
Frissítve 2026-ban: Grúziában az adórezidencia általában 183 nap tartózkodás után jön létre – mint a legtöbb országban -, de bizonyos esetekben — például magas jövedelmű magánszemélyeknél — ennél rövidebb jelenlét mellett is lehet adórezidenciát kapni: ha magas jövedelmed van (≥ 25 000 USD/év) vagy jelentős vagyonod (≥ 3 millió GE). A cégalapítás és az adórezidencia kérdése azonban külön dolog.
Panama és Paraguay nevű országokra szűkült le a keresésem. Panama viszont eléggé felkapott, sok adóhatóság radarján van, és drága ország. Maradt Paraguay, amiről szinte senki nem tud semmit.
Paraguay-ban olcsó megélni, a főváros szinte európai színvonalú fejlettségű — lehet vele vitatkozni, de nagyon fejlődik. A paraguayi rendszer hagyományosan a forráselvet követi, vagyis főszabály szerint a paraguayi forrású jövedelmeket adóztatja. Frissítve 2026-ban: a bevándorlási és rezidenciaszabályok, valamint a külföldi jövedelmek tényleges kezelése több ponton változott vagy finomodott 2020-21 óta, így ajánlott helyi szakértővel konzultálni és a legfrissebb hivatalos forrásokat elolvasni. Különösen igaz ez a tartózkodási kötelezettségre és a rezidencia fenntartására.
Arra mindenképp figyelmet kell fordítani, hogy egyetlen országban se tölts egy adóévben 183 napnál többet, ha ezt a logikát akarod használni, és mindig vizsgáld meg külön, hogy az adott ország szabályai szerint hol keletkezik tényleges adóügyi illetőség. Bővebbet a paraguayi beszámolóimban találtok arról, hogyan jutottam ki, és milyen volt az első utam ott.
Összefoglalva
Ha például európai uniós ügyfeleknek dolgozol vállalkozóként — ahol kifejezetten számít, hogy EU-s számlát tudj adni — és nem köt semmi Magyarországhoz évente 183 napnál hosszabban, akkor egy észt cég és egy megfelelően rendezett külföldi (EU-n kívüli), állandó letelepedett státusz rendkívül jó megoldás lehet számodra.
További részletekről egy vagy — igény szerint — több konzultáció során tudok információt adni, amit a Contact me menü alatt foglalhatsz be időpont-egyeztetéssel. Ahol átbeszélhetjük akár azt is, hogyan léphetsz ki egy irodai, állandó munkából és kezdhetsz el vállalkozó lenni nemzetközi szinten, illetve milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat az észt cégalapítás és egy külföldi rezidencia. Szívesen válaszolok a kérdéseidre, akár azzal kapcsolatban is, milyen előnyei és hátrányai vannak ennek az életformának.
Készülök az észtországi cégem alapításáról is írni bővebben, nézz vissza később a hunthentic.com-ra, ahol heti rendszerességgel osztok meg érdekes információkat.
Frissítve 2026-ban: Ez a poszt 2024-ben el is készült és ajánlom figyelmedbe.
Ha esetleg már döntöttél, ITT tudsz elindulni az észt e-Residency program hivatalos oldalán. Ha észtországi könyvelőt keresel, akkor ajánlom a Xolo-t, mert az e-Residency Marketplace egyik legnépszerűbb szolgáltatója, és több banking megoldásban is tud támogatást adni. Frissítve 2026-ban: a korábbi állítás, hogy „ők a legnagyobbak és az egyetlenek”, ma már túl erős lenne. Erre a linkre kattintva tudsz regisztrálni náluk az ajánló kódom segítségével.
